A mozgásszervi rendszer felépítésében fontos szerepet játszik a kötőszövet. A kötőszövetek közé tartozik a porc és csont, ahol is a kollagén, illetve annak rostjai alkotják a legterjedelmesebb alkotóelemet. Miért olyan fontos az ember számára a kollagén? Megtudhatod ebből a cikkből.

Szerkezet

A kötőszöveti rostok alapja a kollagén, oldhatatlan és legnagyobb mennyiségben képviselt protein az állatvilágban. Jelenleg legalább 28 különböző típusú kollagént ismerünk, de az emberi test elsősorban az I., II. és III. típusokból tevődik össze [1].

Szintézis 

A kollagént a riboszómák – sejtszervecskék szintetizálják, amelyek minden élő szervezetben jelen vannak, kivéve a vírusokat, amelyek funkciója a fehérjeszintézis (proteoszintézis). Az úgyn. exocitózis mechanizmussal a kollagén szintézis kezdetén prokollagén molekulák szabadulnak fel, amelyekből kiválasztott struktúrák hasadásával tropokollagén keletkezik. A tropokollagén egységeinek fokozatos elrendezése fibrilt eredményez, amely ezt követően rostokká csoportosul [2].

Elrendezés

A kollagén alapvető szerkezeti egysége az aminosavak által alkotott hármas spirál, amelyek közül legelterjedtebb a glicin, prolin és hidroxiprolin [3]. A tropokollagén polimerizációjával protofibrillumok jönnek létre. Az I – III típusú kollagének vastagabb struktúrákat – fibrillákat, rostokat, esetleg azok kötegeit alkothatják.

A kollagének fajtái és típusai 

Biomechanikai szempontból két alapvető kollagén típust különböztetünk meg – fibrilláris és nem fibrilláris.

FIBRILLÁRIS KOLLAGÉNEK – A legelterjedtebb I. típus a bőrben, inakban, csontokban, szaruhártyában, tüdőben és az erekben található. A II-es típusú kollagén gyakorlatilag csak a porcokban fordul elő. A III-as típus megtalálható a rugalmas szövetekben (erek, embrionális bőr, tüdő), nagyobb mennyiségben képviselt az idősebb és erősen terhelt inakban [1,4].

NEM FIBRILLÁRIS KOLLAGÉNEK – E faj legjobban átvizsgált kollagénjei közé tartozik a IV-es típus, amely a bazális membránok struktúráit alkotja, ezek a szövetek határain fekvő speciális struktúrákat képviselik, amelyek különböző fajok egyes sejtjei alatt helyezkednek el. Következő képviselője a nem fibrilláris kollagénnek a VII-es típus, amely kölcsönösen összeköti a bőr rétegeit, a bőrt és a dermiszt. A fentieken túl kiemelhetjük a VI-os (a szöveti integritás megőrzése), a XIV-es valamint a XVIII-as típust (bazális membránok) és továbbiak szerepét [1].

A kollagén mechanikai tulajdonságai 

A kollagén mechanikai tulajdonságai összetételétől és a szálak keresztmetszeti elrendezésétől függenek. Bár egy komponens felosztása több részre nem befolyásolja az eredő szilárdságot, de két fontos előnyt hoz. Az első az úgyn. Cook-Gordon hatás (a kollagénrostokban kialakult repedések nem terjedhetnek olyan könnyen, mint egyöntetű tömeg esetében), a második a hajlékonyság, amely egyenes arányosságban növekszik a növekvő rostszámmal és fordítottan arányos az egyes rostok sugarának negyedik hatványával [5]. A mikroszkópban látható mikrofibrillák periodikus elrendezése befolyásolja a szövetek eredő szilárdságát és rugalmasságát. Adott meghatározott hosszúságú tropokollagén molekulák elrendezésével, amelyek kölcsönösen fedik egymást. A molekulák között találhatók úgyn. lacunáris területek, nyílások, amelyek lehetővé teszik kölcsönös elmozdulásukat. A kóros folyamatokban és idős korban csökken a szakítószilárdság és csökken a maximális megnyúlás értéke a tropokollagén elrendezésének változásai következtében [6,7].

Hogy nyilvánul meg a kollagénhiány?

• Mozgásrendszeri rendellenességek – elégtelen ízületi mozgékonyság, ízületi fájdalom, gyakori gyulladásos betegségek, degeneratív folyamatok
• A bőr állapotának romlása – csökkent rugalmasság, ráncok és pigmentfoltok előfordulása nagyobb mértékben, a bőr felgyorsult öregedése
• A körmök töredezése és hasadozása 
• A haj romlott állapota – töredező, száraz, romlott hajminőség és növekedés
• A szövetek romlott állapota és működése – a fogakban és ínyben, izmokban és inakban

Kollagén, mint táplálékkiegészítő 

A táplálékkiegészítők között két alapvető kollagént tartalmazó készítménycsoportot találunk – tiszta (kristályos) kollagént és kollagén-hidrolizátumot.

KRISTÁLYOS KOLLAGÉN

Többnyire denaturált vagy liofilizált (fagyasztott termék párologtatással történő víztelenítése) II-es típusú kollagénről van szó, némely táplálékkiegészítők az I-es típusú kollagént deklarálják. A II-es típusú kollagén forrása a szarvasmarha és sertés ízületi porc, illetve a csirke szegycsont porc. Az I-es típusú kollagén bőséges forrása az állati csontszövet. A kollagén-hidrolizátumtól eltérően a kristályos kollagén vízben nem oldódik. A kristályos kollagént tartalmazó táplálékkiegészítők magukba foglalják a II-es típusú kollagén napi adagjának széles skáláját 10 – 500 mg tartományban, rheumatoid arthritit és osteoarthritis kezelésére ajánlott napi adag 40 mg. Számos tanulmány szerint a kristályos kollagén szedése pozitív hatással van az ízületi fájdalom és merevség csökkentésére [8], illetve a mobilitás javítására [9].

HIDROLIZÁLT KOLLAGÉN (KOLLAGÉN PEPTIDEK, ZSELATIN)

Sertésbőrből, bőrpótlásokból és csontdarabokból nyert zselatin enzimatikus hidrolízisével állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben. Viszonylag kis molekulatömegű peptidekből áll, és ez befolyásolja fizikai tulajdonságait. Nagyon jól feloldódik vízben és nem duzzad fel, mint a zselatin. Összehasonlítva mindennapi élelmiszerekkel nagyobb mennyiségű glicint, prolint és hidroxiprolint tartalmaz. Az ajánlott napi adag 10 mg szintjén mozog, miközben előnyei nemcsak az ízületek, hanem a bőr jobb állapotában is rejlenek.

Forrás: https://www.namaximum.hu/I-II-III-tipusu-kollagen-tested-egyik-fontos-eleme-neked-van-elegendo/