Hét éve kezdtük el a váltást, és ha visszanézek, egyetlen nagy döntés sem volt benne. Először csak a nejlonszatyrak tűntek el a konyhából, mert az egyik gyerek hazahozott az iskolából egy vászontáskát, és onnantól kínos volt mást használni.

A második évben a mosószer következett, aztán a szappan, aztán a tisztítószerek fele. Emlékszem, milyen büszkék voltunk, amikor először vettünk utántölthető flakont, és mennyire bosszantott, hogy két hónap múlva mégis vettünk egy újat, mert elfelejtettük magunkkal vinni a régit.

A komposztálót a negyedik évben ástuk be a kert végébe. Az volt az első olyan lépés, ami tényleg átalakította a hétköznapokat, mert onnantól máshogy állt össze a kukába kerülő szemét.

Ha most kellene összefoglalnom ezt a hét évet, azt mondanám, hogy a legtöbbet nem a termékek adták, hanem a türelem. Minden váltásnál volt egy időszak, amikor rosszabbnak tűnt az új megoldás, aztán három hónap múlva már fel sem tűnt. Aki egyszerre akar mindent lecserélni, az általában fél év múlva visszaáll a régire.

Ez a türelem került elő tavaly ősszel egy egészen más helyzetben is, amikor a kerítés mellett beszélgettünk a szomszéddal. A fogammal kapcsolatos volt ugyanis a téma, és így jutottunk el a Fogorvos Budapestig, a szomszédom tanácsai most pont kapóra jöttek.

Ő mondta, hogy nézzem meg a fogorvosbudapest.info oldalát, mert nála is hasonló ügy volt, és ott találta meg végre a részletes leírást. Én ugyanis pár napja azt írogattam a keresőbe, hogy „gyökérkezelés hány alkalom”, és csak fórumhozzászólásokat kaptam, amikben mindenki mást mondott.

A rövid válasz az, hogy nincs rövid válasz, és ezt éppen a részletes leírásból lehet megérteni. A menete ugyanis szakaszokból áll. Először megnyitják a fogat és kitakarítják a beteg részt, ezt hívják trepanálásnak. Utána következik a gyökércsatorna feltágítása és kitisztítása. Ha a gyulladás erős, közbeiktatnak egy egy-két napos gyógyszeres nyugtatást, és a végleges gyökértömés csak a következő viziten készül el.

Vagyis a „gyökérkezelés hány alkalom” kérdésre nem szám a válasz, hanem egy feltétel. Ha a fog nyugodt állapotban van, akkor kevesebb ülés is elég lehet, ha viszont gyulladt, akkor kell a köztes szakasz, és az idő maga is a kezelés része. Nekem ez pontosan olyan volt, mint a komposztálás: nem attól lesz jó, hogy siettetjük.

Ez a szemlélet egyébként az egész oldalon átjön. Nem azzal kezdik, hogy mit fognak csinálni a fogammal, hanem azzal, hogy miből áll a fog, és hogyan jut el a baj odáig, ahol már a fogbelet érinti. Nekem ez azért volt fontos, mert így nem egy tetszőleges hosszúságú procedúrának tűnt az egész, hanem egy folyamatnak, aminek az elején valami elromlott, és a végén valami helyreáll. A szomszéd is ezt emelte ki: nem az nyugtatta meg, hogy megígértek neki bármit, hanem az, hogy megértette, min megy keresztül.

A leírásból az is kiderült, hogy két megközelítés létezik. Az egyik a kézi módszer, ahol finom tűkkel dolgoznak, a másik a gépi csatornatágítás, ahol forgó műszer segít, és ez gyorsabb. Az öblítéshez leggyakrabban Neomagnolt vagy Hyperolt használnak, a csatornát papír pointokkal szárítják ki, a végleges tömés pedig kalciumtartalmú pasztából és guttaperchából áll össze. Erős fertőzés esetén jodoformos vagy antibiotikumos kombináció is szóba jöhet.

Kicsit meglepett, hogy egy ilyen témában mennyire hasonló a gondolkodás ahhoz, amit a környezettudatos háztartásban megszoktunk. Ott sem a leglátványosabb megoldás a legjobb, hanem az, amelyik hosszú távon kevesebb pótlást és kevesebb hulladékot termel. Egy megtartott saját fog is ilyen: kevesebb anyag, kevesebb utólagos beavatkozás, kevesebb visszaút.

Aki ugyanezt keresi, annak a gyökérkezelés hány alkalom  kérdésre a rendelő leírása adja meg a legérthetőbb választ, mert a lépéseket sorolja fel, nem egyetlen számot mond.

A szomszéd azóta is rendszeresen átszól a kerítésen, ha valami hasznosat talál. Én meg a hét éve tanult türelmet vittem be ebbe az ügybe is, és a fogorvosbudapest.info leírása után végre nem azt akartam tudni, hány alkalom lesz, hanem azt, mi történik közben.

Comments are closed.